Vezető szerep: Hogyan alakítja át az energiatárolás a B2B ügyfelek helyzetét?

Az energiatároló ipar fejlődésének és alkalmazásának áttekintése.

1. Bevezetés az energiatárolási technológiába.

Az energiatárolás az energia tárolása. Olyan technológiákra utal, amelyek az energia egyik formáját stabilabb formává alakítják és tárolják. Ezután szükség esetén egy adott formában szabadítják fel. A különböző energiatárolási elvek 3 típusra osztják: mechanikus, elektromágneses és elektrokémiai. Minden energiatárolási típusnak megvan a saját teljesítménytartománya, tulajdonságai és felhasználási módjai.

Vannak előnyei. Ezek közé tartozik a kisebb földrajzi hatás. Rövid az építési idejük és magas az energiasűrűségük. Ennek eredményeként az elektrokémiai energiatárolás rugalmasan használható. Számos energiatárolási helyzetben működik. Ez az energiatárolás technológiája. A legszélesebb körű felhasználási lehetőségekkel és a legnagyobb fejlesztési potenciállal rendelkezik. A legfontosabbak a lítium-ion akkumulátorok. Percektől órákig tartó forgatókönyvekben használják őket.

2. Energiatárolási alkalmazási forgatókönyvek

Az energiatárolásnak számos alkalmazási lehetősége van az energiarendszerben. Az energiatárolásnak három fő felhasználási módja van: energiatermelés, hálózat és felhasználók. Ezek a következők:

Az új energiatermelés különbözik a hagyományos típusoktól. Befolyásolják a természeti körülmények, például a fény és a hőmérséklet. A teljesítmény évszakonként és naponként változik. A teljesítmény igény szerinti igazítása lehetetlen. Ez egy instabil energiaforrás. Amikor a beépített kapacitás vagy a teljesítménytermelés aránya eléri a bizonyos szintet, az befolyásolja az elektromos hálózat stabilitását. Az energiarendszer biztonsága és stabilitása érdekében az új energiarendszer energiatároló termékeket fog használni. Ezek újra csatlakoznak a hálózathoz, hogy kiegyenlítsék a teljesítményt. Ez csökkenti az új energiatermelés hatását. Ide tartozik a fotovoltaikus és a szélenergia is. Ezek szakaszosak és ingatagok. Emellett az energiafogyasztási problémákat, például a szél- és a világításkimaradást is kezeli.

A hagyományos hálózattervezés és -kivitelezés a maximális terhelés módszerét követi. Ezt a hálózati oldalon teszik. Ez a helyzet új hálózat építésekor vagy kapacitás bővítésekor. A berendezéseknek figyelembe kell venniük a maximális terhelést. Ez magas költségekhez és alacsony eszközkihasználáshoz vezet. A hálózatoldali energiatárolás térnyerése felboríthatja az eredeti maximális terhelés módszerét. Új hálózat építésekor vagy egy régi bővítésekor csökkentheti a hálózati torlódást. Emellett elősegíti a berendezések bővítését és korszerűsítését. Ez megtakarítja a hálózati beruházási költségeket és javítja az eszközkihasználást. Az energiatárolás konténereket használ fő hordozóként. Energiatermelési és hálózati oldalon használják. Főleg 30 kW-nál nagyobb teljesítményű alkalmazásokhoz használják. Ezekhez nagyobb termékkapacitásra van szükség.

A felhasználói oldalon az új energiarendszereket főként energiatermelésre és -tárolásra használják. Ez csökkenti az áramköltségeket, és az energiatárolást az energia stabilizálására használja. Ugyanakkor a felhasználók alacsony árak esetén energiatároló rendszereket is használhatnak az áram tárolására. Ez lehetővé teszi számukra, hogy csökkentsék a hálózati áram használatát magas árak esetén. A tárolórendszerből származó áramot értékesíthetik is, hogy pénzt keressenek a csúcs- és völgyárakból. A felhasználói oldali energiatárolás fő tárolószekrényeket használ. Alkalmas ipari és kereskedelmi parkokban, valamint elosztott fotovoltaikus erőművekben való alkalmazásokhoz. Ezek teljesítménye 1 kW és 10 kW között van. A termék kapacitása viszonylag alacsony.

3. A „forrás-hálózat-terhelés-tárolás” rendszer az energiatárolás egy kiterjesztett alkalmazási forgatókönyve.

A „forrás-hálózat-terhelés-tárolás” rendszer egy működési mód. Magában foglalja az „áramforrás, az elektromos hálózat, a terhelés és az energiatárolás” megoldását. Növelheti az energiafelhasználás hatékonyságát és a hálózat biztonságát. Megoldhatja a tiszta energiafelhasználás során felmerülő problémákat, például a hálózat ingadozását. Ebben a rendszerben a forrás az energiaszolgáltató. Magában foglalja a megújuló energiát, például a nap-, a szél- és a vízenergiát. Magában foglalja a hagyományos energiát is, például a szenet, az olajat és a földgázt. A hálózat az energiaátviteli hálózat. Magában foglalja a távvezetékeket és az energiarendszer berendezéseit. A terhelés az energia végfelhasználója. Magában foglalja a lakosokat, a vállalkozásokat és a közintézményeket. A tárolás az energiatárolási technológia. Magában foglalja a tároló berendezéseket és technológiákat.

A régi energiarendszerben a hőerőművek jelentik az áramforrást. A terhelést a háztartások és az ipari létesítmények jelentik. A kettő távol van egymástól. Az elektromos hálózat összeköti őket. Egy nagyméretű, integrált vezérlési módot használ. Ez egy valós idejű kiegyenlítő mód, ahol az áramforrás követi a terhelést.

Az „új terheléselosztási rendszer” keretében a rendszer az új energiahordozók töltési igényét is „terhelésként” terhelte a felhasználók számára. Ez jelentősen megnövelte a hálózatra nehezedő nyomást. Az új energiamódszerek, mint például a fotovoltaikus rendszerek, lehetővé tették a felhasználók számára, hogy „áramforrássá” váljanak. Az új energiahordozóknak emellett gyors töltésre van szükségük. Az új energiaforrások által termelt áram pedig instabil. Ezért a felhasználóknak „energiatárolásra” van szükségük, hogy kiegyenlítsék az energiatermelés és -felhasználás hálózatra gyakorolt hatását. Ez lehetővé teszi a csúcsteljesítményt és az átmeneti energiatárolást.

Az új energiafelhasználási módok diverzifikálódnak. A felhasználók most helyi mikrohálózatokat szeretnének kiépíteni. Ezek összekapcsolják az „áramforrásokat” (világítás), az „energiatárolást” (tárolás) és a „terheléseket” (töltés). Szabályozási és kommunikációs technológiát használnak számos energiaforrás kezelésére. Lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy helyben új energiát termeljenek és használjanak fel. Kétféleképpen is csatlakoznak a nagy villamosenergia-hálózathoz. Ez csökkenti a hálózatra gyakorolt hatásukat, és segít annak egyensúlyban tartásában. A kis mikrohálózat és az energiatárolás egy „fotovoltaikus tároló és töltő rendszer”. Integrált. Ez a „forráshálózati terheléstárolás” fontos alkalmazása.

Az energiatároló ipar alkalmazási kilátásai és piaci kapacitása

A CNESA jelentése szerint 2023 végére a működő energiatároló projektek teljes kapacitása 289,20 GW volt. Ez 21,92%-os növekedést jelent a 2022 végi 237,20 GW-hoz képest. Az új energiatárolók teljes beépített kapacitása elérte a 91,33 GW-ot. Ez 99,62%-os növekedést jelent az előző évhez képest.

2023 végére a kínai energiatárolási projektek teljes kapacitása elérte a 86,50 GW-ot. Ez 44,65%-os növekedés a 2022 végi 59,80 GW-hoz képest. Most a globális kapacitás 29,91%-át teszik ki, ami 4,70%-os növekedés 2022 végéhez képest. Ezek közül a szivattyús energiatárolás rendelkezik a legnagyobb kapacitással, 59,40%-kal. A piaci növekedés főként az új energiatárolásból származik. Ide tartoznak a lítium-ion akkumulátorok, az ólom-savas akkumulátorok és a sűrített levegő. Teljes kapacitásuk 34,51 GW. Ez 163,93%-os növekedés az előző évhez képest. 2023-ban Kína új energiatároló kapacitása 21,44 GW-tal fog növekedni, ami 191,77%-os éves növekedést jelent. Az új energiatárolás magában foglalja a lítium-ion akkumulátorokat és a sűrített levegőt. Mindkettőben több száz hálózatra csatlakoztatott, megawatt-szintű projekt található.

Az új energiatároló projektek tervezése és építése alapján ítélve Kína új energiatároló projektjei nagyszabásúvá váltak. 2022-ben 1799 projekt volt folyamatban. Ezek tervezés alatt állnak, építés alatt állnak, vagy üzemelnek. Teljes kapacitásuk körülbelül 104,50 GW. Az üzembe helyezett új energiatároló projektek többsége kis és közepes méretű. Méretük kevesebb, mint 10 MW. Az összes projekt mintegy 61,98%-át teszik ki. A tervezés alatt álló és építés alatt álló energiatároló projektek többnyire nagyok. 10 MW vagy nagyobb teljesítményűek. Az összes projekt 75,73%-át teszik ki. Több mint 402 darab 100 megawattos projekt van folyamatban. Ezek rendelkeznek az alapokkal és a feltételekkel az energiahálózat számára történő energiatároláshoz.