A hőelvezetési technológia kulcsfontosságú az energiatároló rendszerek tervezésében és használatában. Ez biztosítja a rendszer stabil működését. Jelenleg a léghűtés és a folyadékhűtés a két leggyakoribb módszer a hő elvezetésére. Mi a különbség a kettő között?
1. különbség: Különböző hőelvezetési elvek
A léghűtés a légáramlásra támaszkodik a hő elvezetéséhez és a berendezés felületi hőmérsékletének csökkentéséhez. A környezeti hőmérséklet és a légáramlás befolyásolja a hőelvezetést. A léghűtéshez légcsatornának kell lennie a berendezés alkatrészei között. Ezért a léghűtéses hőelvezető berendezések gyakran nagyok. Ezenkívül a csatornának hőt kell cserélnie a külső levegővel. Ez azt jelenti, hogy az épület nem rendelkezhet erős védelemmel.
A folyadékhűtés folyadék keringtetésével működik. A hőt termelő alkatrészeknek érintkezniük kell a hűtőbordával. A hőelvezető eszköz legalább egyik oldalának síknak és egyenletesnek kell lennie. A folyadékhűtés a hőt a folyadékhűtőn keresztül a kültérre szállítja. Maga a berendezés folyadékkal van ellátva. A folyadékhűtő berendezés magas szintű védelmet tud elérni.
2. különbség: A különböző alkalmazandó forgatókönyvek változatlanok maradnak.
A léghűtést széles körben alkalmazzák energiatároló rendszerekben. Számos méretben és típusban kaphatók, különösen kültéri használatra. Jelenleg ez a legszélesebb körben használt hűtési technológia. Ipari hűtőrendszerek is használják. Bázisállomásokon is használják kommunikációra. Adatközpontokban és hőmérséklet-szabályozásra is alkalmazzák. Műszaki érettsége és megbízhatósága széles körben bizonyított. Ez különösen igaz közepes és alacsony teljesítményszinteken, ahol a léghűtés még mindig dominál.
A folyadékhűtés alkalmasabb nagyméretű energiatárolási projektekhez. A folyadékhűtés akkor a legjobb, ha az akkumulátorcsomag nagy energiasűrűségű. Akkor is jó, ha gyorsan töltődik és merül. És ha a hőmérséklet sokat változik.
3. különbség: Különböző hőelvezetési hatások
A léghűtés hőelvezetését könnyen befolyásolja a külső környezet. Ide tartozik például a környezeti hőmérséklet és a légáramlás. Tehát előfordulhat, hogy nem felel meg a nagy teljesítményű berendezések hőelvezetési igényeinek. A folyadékhűtés jobban elvezeti a hőt. Jól tudja szabályozni a berendezés belső hőmérsékletét. Ez javítja a berendezés stabilitását és meghosszabbítja az élettartamát.
4. különbség: A tervezés összetettsége továbbra is fennáll.
A léghűtés egyszerű és intuitív. Főként a hűtőventilátor beszereléséből és a légút megtervezéséből áll. Lényege a légkondicionáló és a légcsatornák elrendezése. A tervezés célja a hatékony hőcsere elérése.
A folyadékhűtés kialakítása bonyolultabb. Sok részből áll. Ilyenek például a folyadékrendszer elrendezése, a szivattyúválasztás, a hűtőfolyadék áramlása és a rendszer karbantartása.
5. különbség: Eltérő költségek és karbantartási követelmények.
A léghűtés kezdeti beruházási költsége alacsony, karbantartása egyszerű. A védettségi szint azonban nem éri el az IP65-öt vagy annál magasabbat. Por gyűlhet fel a berendezésben. Ez rendszeres tisztítást igényel, és növeli a karbantartási költségeket.
A folyadékhűtésnek magasak a kezdeti költségei. Ráadásul a folyadékrendszer karbantartást igényel. Mivel azonban a berendezésben folyadékszigetelés van, a biztonsága is nagyobb. A hűtőfolyadék illékony, ezért rendszeresen ellenőrizni és utántölteni kell.
6. különbség: Az eltérő üzemi energiafogyasztás változatlan marad.
A két hűtés energiafogyasztásának összetétele eltérő. A léghűtés főként a légkondicionáló energiafogyasztását foglalja magában. Ide tartozik az elektromos raktári ventilátorok használata is. A folyadékhűtés főként a folyadékhűtő egységek energiafogyasztását foglalja magában. Ide tartoznak az elektromos raktári ventilátorok is. A léghűtés energiafogyasztása általában alacsonyabb, mint a folyadékhűtésé. Ez akkor igaz, ha azonos körülmények között működnek, és azonos hőmérsékletet kell fenntartaniuk.
7. különbség: Eltérő helyigény
A léghűtés több helyet foglalhat el, mivel ventilátorokat és radiátorokat kell beszerelni. A folyadékhűtés radiátora kisebb. Kompaktabb kialakítású. Így kevesebb helyre van szüksége. Például a KSTAR 125kW/233kWh energiatároló rendszer vállalkozások és ipari felhasználásra készült. Folyadékhűtést használ, és magasan integrált kialakítású. Mindössze 1,3㎡ területet fed le, és helyet takarít meg.
Összefoglalva, a léghűtésnek és a folyadékhűtésnek egyaránt vannak előnyei és hátrányai. Ezek az energiatároló rendszerekre vonatkoznak. El kell döntenünk, hogy melyiket használjuk. Ez a választás az alkalmazástól és az igényektől függ. Ha a költség és a hőhatékonyság kulcsfontosságú, a folyadékhűtés jobb lehet. De ha az egyszerű karbantartást és az alkalmazkodóképességet értékeli, a léghűtés jobb. Természetesen a helyzettől függően keverhetők is. Ez jobb hőelvezetést eredményez.
Közzététel ideje: 2024. július 22.