A hőeloszlás technológiája kulcsfontosságú az energiatároló rendszerek tervezésében és használatában. Ez biztosítja, hogy a rendszer stabilan működjön. Most a léghűtés és a folyadékhűtés a két leggyakoribb módszer a hő eloszlására. Mi a különbség a kettő között?
1. különbség: Különböző hőeloszlás -alapelvek
A léghűtés a légáramlásra támaszkodik, hogy eltávolítsa a hőt és csökkentse a berendezés felületi hőmérsékletét. A környezeti hőmérséklet és a levegő áramlása befolyásolja a hőeloszlását. A léghűtéshez résre van szükség a berendezés alkatrészei között a légcsatorna számára. Tehát a léghűtéses hőeloszlású berendezések gyakran nagyok. Ezenkívül a csatornának hőt kell cserélnie a külső levegővel. Ez azt jelenti, hogy az épület nem lehet erős védelem.
A folyadékhűtés a folyadék keringő folyadékkal. A hőtermelő alkatrészeknek meg kell érniük a hűtőbordát. A hőeloszlású eszköz legalább egyik oldalának laposnak és szabályosnak kell lennie. A folyadékhűtés a folyékony hűtőn keresztül hőt mozgat a külső oldalra. Maga a berendezés folyékony. A folyékony hűtőberendezés nagy védelmi szintet érhet el.
2. különbség: A különböző alkalmazható forgatókönyvek változatlanok maradnak.
A léghűtést széles körben használják az energiatároló rendszerekben. Számos méretben és típusban kaphatók, különösen kültéri használatra. Ez most a legszélesebb körben használt hűtési technológia. Az ipari hűtőrendszerek használják. Az alapállomásokon is használják a kommunikációhoz. Az adatközpontokban és a hőmérséklet -szabályozáshoz használják. Műszaki érettsége és megbízhatósága széles körben bebizonyosodott. Ez különösen igaz a közepes és alacsony teljesítményszinten, ahol a léghűtés továbbra is uralkodik.
A folyadékhűtés jobban alkalmas nagyszabású energiatároló projektekhez. A folyadékhűtés a legjobb, ha az akkumulátor -csomag nagy energiájú sűrűségű. Az is jó, ha gyorsan felszámol és kisül. És amikor a hőmérséklet sokat változik.
3. különbség: Különböző hőelvezetési hatások
A léghűtés hőeloszlását a külső környezet könnyen befolyásolja. Ez magában foglalja a környezeti hőmérsékletet és a légáramot. Tehát előfordulhat, hogy ez nem felel meg a nagy teljesítményű berendezések hőeloszlásának igényeinek. A folyadékhűtés jobban eloszlatja a hő eloszlatását. Ez képes ellenőrizni a berendezés belső hőmérsékletét. Ez javítja a berendezés stabilitását és meghosszabbítja szolgálati élettartamát.
4. különbség: A tervezési bonyolultság megmarad.
A léghűtés egyszerű és intuitív. Ez elsősorban a hűtőventilátor telepítését és a légút megtervezését foglalja magában. Magja a légkondicionáló és a légcsatornák elrendezése. A formatervezés célja a hatékony hőcsere elérése.
A folyadékhűtés kialakítása bonyolultabb. Számos része van. Ide tartozik a folyékony rendszer elrendezése, a szivattyúválasztás, a hűtőfolyadék -áramlás és a rendszer gondozása.
5. különbség: Különböző költségek és karbantartási követelmények.
A léghűtés kezdeti befektetési költsége alacsony és a karbantartás egyszerű. A védelmi szint azonban nem érheti el az IP65 -et vagy annál magasabb szintet. A por felhalmozódhat a berendezésben. Ehhez rendszeres tisztítást igényel, és növeli a karbantartási költségeket.
A folyadékhűtés magas kezdeti költségekkel jár. És a folyadékrendszert karbantartást igényel. Mivel azonban a berendezésben folyékony elszigeteltség van, biztonsága magasabb. A hűtőfolyadék ingatag, és rendszeresen kell tesztelni és újratölteni.
6. különbség: A különböző működési energiafogyasztás változatlan marad.
A kettő energiafogyasztási összetétele eltérő. A léghűtés elsősorban a légkondicionálás energiatartalmát is magában foglalja. Ez magában foglalja az elektromos raktári ventilátorok használatát is. A folyadékhűtés elsősorban a folyékony hűtőegységek energiájának felhasználását tartalmazza. Ez magában foglalja az elektromos raktári ventilátorokat is. A léghűtés energiafelhasználása általában alacsonyabb, mint a folyadékhűtésnél. Ez igaz, ha azonos körülmények között vannak, és ugyanazt a hőmérsékletet kell tartaniuk.
7. különbség: Különböző helykövetelmények
A léghűtés több helyet foglalhat el, mert telepítenie kell a ventilátorokat és a radiátorokat. A folyékony hűtés hűtője kisebb. Kompakt módon megtervezhető. Tehát kevesebb helyre van szüksége. Például a KSTAR 125KW/233KWH energiatároló rendszer a vállalkozások és az ipar számára készült. Folyékony hűtést használ, és nagyon integrált kialakítású. Ez csak 1,3㎡ területet fed le, és helyet takarít meg.
Összefoglalva: a levegőhűtés és a folyadékhűtés mindegyikének előnyei és hátrányai vannak. Ezek vonatkoznak az energiatároló rendszerekre. Meg kell határoznunk, hogy melyiket kell használni. Ez a választás az alkalmazástól és az igényektől függ. Ha a költség és a hőhatékonyság kulcsfontosságú, akkor a folyadékhűtés jobb lehet. De ha értékeli az egyszerű karbantartást és alkalmazkodóképességet, akkor a léghűtés jobb. Természetesen összekeverhetők a helyzetért. Ez jobb hőeloszlást ér el.
A postai idő: július-22-2024