A hőelvezetési technológia kulcsfontosságú az energiatároló rendszerek tervezésében és használatában. Ez biztosítja a rendszer stabil működését. Jelenleg a léghűtés és a folyadékhűtés a két leggyakoribb módszer a hőelvezetésre. Mi a különbség a kettő között?
1. különbség: Különböző hőelvezetési elvek
A léghűtés a levegő áramlásán alapul, hogy elvonja a hőt és csökkentse a berendezés felületi hőmérsékletét. A környezeti hőmérséklet és a légáramlás befolyásolja a hőelvezetést. A léghűtésnél résre van szükség a berendezés részei között egy légcsatorna számára. Tehát a léghűtéses hőelvezető berendezések gyakran nagyok. Ezenkívül a csatornának hőt kell cserélnie a külső levegővel. Ez azt jelenti, hogy az épület nem rendelkezhet erős védelemmel.
A folyékony hűtés a folyadék keringtetésével hűt. A hőt termelő részeknek hozzá kell érniük a hűtőbordához. A hőleadó berendezés legalább egyik oldalának síknak és szabályosnak kell lennie. A folyékony hűtés a hőt a folyadékhűtőn keresztül kifelé viszi. Maga a berendezés folyadékkal rendelkezik. A folyadékhűtő berendezés magas védelmi szintet érhet el.
2. különbség: A különböző alkalmazható forgatókönyvek ugyanazok maradnak.
A léghűtést széles körben használják az energiatároló rendszerekben. Sokféle méretben és típusban kaphatók, különösen kültéri használatra. Manapság ez a legszélesebb körben használt hűtési technológia. Az ipari hűtőrendszerek használják. Bázisállomásokon is használják kommunikációra. Adatközpontokban és hőmérsékletszabályozásra használják. Műszaki érettsége és megbízhatósága széles körben bizonyított. Ez különösen igaz közepes és alacsony teljesítményszintekre, ahol még mindig a léghűtés dominál.
A folyadékhűtés alkalmasabb nagyszabású energiatárolási projektekhez. A folyadékhűtés akkor a legjobb, ha az akkumulátorcsomag nagy energiasűrűségű. Akkor is jó, ha gyorsan tölt és lemerül. És ha nagyon változik a hőmérséklet.
3. különbség: Különböző hőelvezetési hatások
A léghűtés hőleadását a külső környezet könnyen befolyásolja. Ide tartoznak például a környezeti hőmérséklet és a légáramlás. Így előfordulhat, hogy nem elégíti ki a nagy teljesítményű berendezések hőelvezetési igényeit. A folyékony hűtés jobban elvezeti a hőt. Jól tudja szabályozni a berendezés belső hőmérsékletét. Ez javítja a berendezés stabilitását és meghosszabbítja élettartamát.
4. különbség: A tervezés bonyolultsága továbbra is fennáll.
A léghűtés egyszerű és intuitív. Főleg a hűtőventilátor felszerelését és a légút kialakítását foglalja magában. Lényege a légkondicionáló és a légcsatornák elrendezése. A tervezés célja a hatékony hőcsere elérése.
A folyadékhűtés kialakítása bonyolultabb. Sok alkatrésze van. Ezek magukban foglalják a folyadékrendszer elrendezését, a szivattyúválasztást, a hűtőfolyadék áramlását és a rendszer gondozását.
5. különbség: Eltérő költségek és karbantartási követelmények.
A léghűtés kezdeti beruházási költsége alacsony, a karbantartás pedig egyszerű. A védelmi szint azonban nem érheti el az IP65-öt vagy magasabbat. A berendezésben por halmozódhat fel. Ez rendszeres tisztítást igényel, és növeli a karbantartási költségeket.
A folyadékhűtés kezdeti költsége magas. És a folyadékrendszer karbantartást igényel. Mivel azonban a berendezésben folyadékszigetelés található, nagyobb a biztonsága. A hűtőfolyadék illékony, ezért rendszeresen ellenőrizni és utántölteni kell.
6. különbség: Az eltérő üzemi energiafogyasztás változatlan marad.
A kettő energiafogyasztási összetétele eltérő. A léghűtés főként a légkondicionáló energiafelhasználását foglalja magában. Ez magában foglalja az elektromos raktári ventilátorok használatát is. A folyadékhűtés főként a folyadékhűtő egységek energiafelhasználását foglalja magában. Tartalmaz elektromos raktári ventilátorokat is. A léghűtés energiafelhasználása általában alacsonyabb, mint a folyadékhűtésé. Ez akkor igaz, ha azonos körülmények között vannak, és ugyanazt a hőmérsékletet kell tartaniuk.
7. különbség: Eltérő helyigény
A léghűtés több helyet foglalhat el, mert ventilátorokat és radiátorokat kell felszerelni. A folyadékhűtés radiátora kisebb. Kompaktabbra tervezhető. Tehát kevesebb helyet igényel. Például a KSTAR 125kW/233kWh energiatároló rendszer a vállalkozások és az ipar számára készült. Folyékony hűtést használ, és rendkívül integrált kialakítású. Csak 1,3 ㎡ területet fed le, és helyet takarít meg.
Összefoglalva, a léghűtésnek és a folyadékhűtésnek megvannak az előnyei és hátrányai. Az energiatároló rendszerekre vonatkoznak. Meg kell határoznunk, hogy melyiket használjuk. Ez a választás az alkalmazástól és az igényektől függ. Ha a költség és a hőhatékonyság kulcsfontosságú, a folyadékhűtés jobb lehet. De ha fontosnak tartja a könnyű karbantartást és az alkalmazkodóképességet, a léghűtés jobb. Természetesen a helyzethez keverhetők is. Ez jobb hőelvezetést ér el.
Feladás időpontja: 2024.07.22